Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
55 epizod
55 epizod
Az életben egyetlen a biztos: a változás! Vajon melyek voltak a legfontosabb, korszakalkotó, mindent felforgató és megváltoztató események? Az emberi civilizáció valóban fejlődik és folyamatosan halad a jobb élet felé? Vagy pedig csak újabb szenvedést vonnak magukkal a folytonos átalakulások? Sorozatunkban hangsúlyt fektetünk a Kárpát-medence és környéke legjelentősebb fordulóponjaira is, amelyek hatását a muravidéki ember is megérezte.
1222, II. András és az Aranybulla. Ezzel kívánt az uralkodó rendet tenni az országban, korlátozni a nemesek hatalmát, megálljt parancsolni a központi hatalom gyengülésének. Az okirat hatása évszázadokig érvényesül majd…
Fernando de Magalhães, vagyis Ferdinando Magellan volt az első. Illetve lehetett volna, ha túlélte volna a kegyetlen, kemény, kíméletlen utat. Évekbe telt, és emberfeletti teljesítményt követelt meg a világ első körbeutazása. Alig élhette túl valaki azokat a nehézségeket, amelyek Magellánék útját kísérték.
Az államalapítás Európára szóló sikertörténet volt. Árpádék, Gézáék tökéletes helyre vezették a magyarokat. Ezért az élettérért azonban méltóan meg kellett küzdeniük a magyaroknak, és nemcsak külső ellenségeikkel, de saját önnön démonjaikkal is.
A Római Birodalom lenyűgöző tetteket vitt végbe. A kultúra, a politika, az államszervezés, a harcászat és minden egyéb más elképzelhető téren meghatározót teremtett ez az évszázadokig fennálló bámulatos kitartással bíró entitás.
Kedvenc helyünk a Balkán, nemcsak közelsége és nosztalgikus mivolta miatt, hanem azért is, mert itt igen lényeges események zajlottak az utóbbi évszázadokban…
Karantániának hívták. És legendája máig él a szlovén köztudatban, pedig messze nem tartott ezer évig a ragyogása. Mégis: az avar, a frank és további germán népek érdekszféráján belül szervezett államalakulatot létrehozni akkoriban, vagyis a 600-as évek közepén nem volt akármilyen tett.
Évszázadokon át vallottak ellenkező elveket a görög, illetve a római rítusú vallásgyakorlat követői. Az 1054-es szakítás csak a régóta duzzadó folyamat végkifejlete volt. Hatása azonban roppant jelentőségű, és mai napig formálja Európa társadalmát, szokásait, világlátását.
Ha Bécs alatt nem állítják meg a keresztények kétszer is komoly összefogással a törököket, akkor ki tudja mi lett volna a vége? München, vagy akár Párizs? Könnyen egész Európa az iszlám uralma alá kerülhetett volna. De már a törökök előtt a mórok is kísérleteztek a hódítással és térítéssel Ibéria felől. Amikor 622-ben szédületes hódítókörútjára indult az iszlám vallás, még ki gondolta volna, hogy az arabokat olyan hamar egyesíti és felerősíti ez az áramlat, vagyis irányzat?
1492-ben történt meg. Akkor szinte megfordult a Föld forgása, hisz hirtelen egy új, páros kontinensről vehettek tudomást az európaiak, és ezáltal a kereskedelem és az életmód teljesen megváltozott az öreg földrészen. Azonban rengeteg félreértés is bekövetkezett, valamint bűntény ment végbe a felfedezések nevében.
Ha szeretnénk jobban megérteni miért volt és van még mindig annyi gond a Balkánon, akkor 1389-ig a hírhedt rigómezei csatáig kell visszakalandozzunk, a mai Koszovó területére. Ekkor sorsdöntő ütközet dúlt, mondhatni az európai és a török felek közt. A harc kimenete, eredményei, a csatához kapcsolódó mondakör alapvető jelentőségűek a szerb nemzeti öntudat megértéséhez.
Ki gondolta volna, hogy ez lesz belőle? Egész Európában egy masszív törésvonal kezd kialakulni, amikor 1517-ben a német Luther megindítja a katolikus egyház reformját. A következő majd 150 évben a kontinens népei a hit kérdésében feszülnek egymásnak. És a később kibontakozó vallásháborúkban nem néztek már se Istent, se ördögöt…
Nemcsak a magyar népnek volt sorsdöntő a roppant sikeres honfoglalási folyamat. Ezzel ugyanis a szláv népeket is kettészelte az ázsiai „betolakodó”. A magyarság talán legfontosabb dátumát vizsgáljuk meg újra, azt az időszakot, amikor őseink magukévá tudták tenni a Kárpát-medencét ősi telepesekként.
A világ egyetlen és valódi szuperhatalmának születését járjuk körül. Ma Amerika uralja a gazdaság, a politika és a hadászat területét globálisan is. Az USA nem is olyan régen, mintegy 250 éve, 1776-ban született meg, ekkor egyesült a 13 első állam. De ezért komolyan meg kellett, hogy dolgozzanak, az angolok nem adták könnyen a szabadságot. Hogy nézett ki a kolóniák élete, miért döntöttek úgy elsősorban, hogy valaminek változnia kell, és hogy szükség van az önrendelkezésre?
Manapság a négyévente megtartott olimpiák számítanak a világ legkomolyabb, legdrágább és legfontosabb társasági eseményeinek. E multidiszciplináris „erőmegmérettetés” igazi kulturális és üzleti nagy dobás is egyben, korántsem csak a sportról szól. A játékok ókori előképe Görögországban ugyan inkább a katonasághoz volt köthető, de mégis valami hasonló élményt hozott az akkori mediterrán térségbe…
Mik voltak az emberi történelem legfontosabb neuralgikus eseményei? Mikor alakította úgy a sors a történéseket, hogy a társadalmak egészének életére döntő hatással volt? Mely évek után mondhatták a kor emberei, hogy már sosem lesz úgy, mint azelőtt volt?
Neveljaven email naslov